2021. március 2., kedd

Kondás Imre történelemtanár emlékére


Gondolatfoszlányaim

Kondás Imre történelemtanár emlékére



2019. B
alogh Gyula festőművész barátunkat még el sem búcsúztattuk, amikor újabb, felfoghatatlan halálhír érkezett: Kondás Imre történelemtanár (ÖKU, későbbi Ady E.) barátunk távozott közülünk. A kettejük emlékére szervezett ’balassady’ Monori Népfőiskolai alkalmat (2020. tavasz) sajnos a vírushelyzet miatt el kellett halasztanunk.

(Az emlékezés erre az alkalomra készült, ha egyszer mégis megtarthatjuk, akkor javítva és nyomtatásban olvashatják majd)

Balogh Gyula festőművész barátunk emlékére készült írásunk itt olvasható: https://www.blogger.com/blog/post/edit/8798319506352330965/463405349724213409

Kondás Imre Monoron született, itt töltötte a gyermek és ifjúkorát, haláláig Üllőn élt, de Monort sohasem hagyta teljesen hátra; itt tanított. Üllőn önkormányzati képviselőként, és a helyi újság segítőjeként adta hozzá tudását a település működéséhez, emellett a ’balassady’ Monori Népfőiskola egyik alapítója és állandó előadója volt. Talán nem mindenki tudja Imre pontos végzettségét: magyar-történelem szak, történelmet egyetemi szinten oktathatott.

Nemzetpolitikai meggyőződéséhez mindig hű maradt, nem lehetett „jól hangzó újdonságokkal” megtéveszteni; hitt az „eredeti harmadik útban”, de én azt gondolom, hogy végül csalódnia kellett az „útitársakban”. . .

„Aki tudja, érti”, mondaná Kondás Imre.

Kondás Imre harcos volt, „ellenség nélkül”, mint mi is oly sokan.

2005. Tisztán emlékszem, -- vagy csak ő mesélte? -- amikor a ’balassady’ Monori Népfőiskola által szervezett „Ellenség neve” című előadásán még a csilláron is lógtak, alig fértek be az „ÖKU” sokak által ismert 6-os előadó termébe.

Mindenki kíváncsi volt az ellenség nevére. -- Azt hitték ez ilyen egyszerű.

Talán csalódott is a hallgatóság, amikor Imre elmondta: „tulajdonneveket” ne várjanak tőle.

Az ellenség neve: közöny, érdektelenség, tudatlanság -- ez utolsó nem tévesztendő össze a tanulatlansággal -- ezek a mi közös ellenségeink.

Ő ezek ellen harcolt, önmaga fejlesztésével -- olvasással -- és tanított, de nem csak az iskolában.

 

Emlékezzünk Imrére a kedvenc könyveivel!

Ha nem értettünk valamit, akkor ajánlott egy könyvet a megértéséhez, mondjuk ezt:



Nem véletlenül került az első helyre a Czuczor-Fogarasi szótár, amitől minden idegenszívűt kiráz a hideg, ugyanis a szótár által betekintést nyerhetünk a nyelvújítás előtti magyar nyelvbe. Imre saját elmondása szerint minden nap használta a szótárat, lassan, de haladva a korral már digitális formában is.

2005. Az első monori nyilvános „eszmefuttatásom” a monori Strázsa-hegy nevének eredetéről nem keltett túl nagy érdeklődést a helyi újságban, attól tartok, hogy akit akkor nem érdekelt valószínűleg most sem. . . (Az akkori olvasó-, lehetett szülő vagy tanár ezt a közönyösséget adta tovább -- most körül nézve ezt látom. (A frissen betelepülők sem javítottak az elkeserítő helyzeten?!)

Sőt, ha már korábban szóba került az „ellenség”, akkor nem túlzok, ha azt mondom, hogy ott ülnek az iskolában -- Imre ezt láthatta? -- padtársukkal a közönnyel, érdektelenséggel és tudatlansággal, amit megbeszéltük, hogy nem azonos a tanulatlansággal, „ezek” már nem lesznek tanulatlanok -- mert iskolázottak.)

A cikkre érkező egyetlen válasz -- ami erősen személyeskedésbe hajló volt „minden monori tanárát” dr. Halász Jánost is rossz színben tüntette fel  -- nem sokáig állt kihívó nélkül.

Nem mellékesen ez volt az a pillanat amikor Kondás Imre “tiszteletbeli vadhajtássá avatott” (2005.) „aki tudja, érti”, mondaná Kondás Imre, a többieknek itt egy kis segítség:

https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2005/2005_07.pdf   (4. oldal)     https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2005/2005_10.pdf   (10. oldal)   https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2006/2006_01.pdf   (5. oldal)

 Imre volt, aki egyszerű, bárki által ismerhető történelmi tényekkel a személyeskedőt a helyére tette, a vitaindító cikk történelmi hitelességgel nem bizonyítható részét az olvasóra bízta, „akár így is történhetett”, hallottuk ezt már történészeinktől is; Imre se szerette a mások által „összeszögelt” kereteket, jobban bízott a saját gondolataiban, megérzéseiben. 

Lent: a sok kritikát kapott könyv (Baráth Tibor: Magyar népek őstörténete) -- Imrétől is -- ami a fent említett vita „alapja” volt. Röviden: dr. Halász János e könyv nyelvi eredményeit vetítette ki Monorra. 

Borovszky könyve, mint helytörténeti forrás. (Isterázsahegy említése)


 

 

  


 

    Amikor nem könyvet ajánlott, akkor filmet: https://port.hu/adatlap/film/tv/talpuk-alatt-futyul-a-szel-talpuk-alatt-futyul-a-szel/movie-2399

https://videa.hu/videok/film-animacio/talpunk-alatt-futyul-a-szel-western-TUKDYQidckZYEGOH



2007. Ez a film a monori Baranta csapat indulásakor került szóba, mint „pusztai eastern”, a beszélgetés közben nem maradtak el „a barantához intézett” kérdései-, kétségei sem -- ezekből mindig építő vita kerekedett -- Imre jószemű kritikus volt. (Aki még nem látta a filmet mielőbb nézze meg, mert történelmi pillanatban játszódik, akkor amikor nem biztos, hogy a jó az jó, és a rossz az rossz, de nem politizálunk, hanem a film egyik alapmotívumát vázoljuk fel: „felszántják a pusztát. . . Nem haszon lesz ebből, kár lesz ebből”, az eltelt több, mint egy évszázad- és a megrendült környezetvédelmünk utolsó erejével ezt már be is bizonyította: a betyároknak, kujtorgóknak, lápi-nádi embereknek volt igaza: a maguk módján. Ha jól belegondolunk a probléma társadalompolitikai (is) volt és ma (is) isszuk a levét. . .

2006. Emlékszem, amikor Imre nagy átéléssel mesélte, hogy azon a bizonyos csendes gyűlésen, ami a résztvevők tudta és akarata nélkül átcsapott utcai harcba, egymásra és a „másnak szánt” könnygázra tolva a felkészületlen tömeget, akik, mint tudjuk „nem voltak úgy öltözve” -- talán pont ide illik az elhíresült mondat; szóval ezen az estén történt, hogy két fiú tanítványa is ráköszönt a rémült,  ismeretlen tömegből, miközben mindenki menekült valamerre. -- Nem ezért mentek oda.

Ott és akkor érezhette igazán, hogy nem hiábavaló az iskolában-, a tanmeneten kívül elejtett egy-két szó, a tanári asztalon felejtett könyv, és a lányai mellett fiai is vannak. . .

„Aki tudja, érti” mondaná Kondás Imre.




Itt jut eszembe az a mondás, amit Imrétől sokszor hallhattunk: „A politikai pártok irányultsága a parlament(ek) büféjéhez igazodik, attól jobbra vagy balra. . .”

Nem hagyhatom ki Práczki István egyik könyvét -- Imre gyakran bírálta Pista bácsi elméleteit-könyveit is, miközben elismerte, hogy azért néhol van benne „valami”. . . Pista bácsinál tett látogatásunk után hetekig, talán hónapokig arról beszéltünk, hogy miket is mondott de, mondott valami olyat is, amit mindenki figyelmébe ajánlok, csak cserélje ki a nevet a sajátjára: „Imre, ne menj száz kiló fölé, nekem is akkor jöttek a betegségek. . .”











Imre két „fokozatban” tanított, az iskolában az alapoktól és a mindennapokban egy sokak számára már elérhetetlen szinten; sokszor első hallásra nem értettük, hogy amit mond az mit jelent, mert idő és további kutatás kellett a megértéséhez, pont így történt, amikor egy gondolatmenetét a következő mondattal zárta: „Az írástudók árulása”. Egyéb segítséget nem adott -- talán épp a jelenlévők érdeklődését mérte fel -- én utána néztem, ez is (legalább) egy könyv címe, azóta ezt a mondatot sokszor felhasználtam vélemény nyilvánításként. . . „Aki tudja érti”, mondaná Kondás Imre.

Az írástudók árulása című könyv(ek): 



 A fenti két könyvet még én sem olvastam, ezt úgy veszem, hogy Imre hagyott nekünk útmutatást a későbbiekre is, nagyon sajnálom, hogy kikérdezni már nem tudja. . .

(kiegészítés) 2021. Ha élne mit mondana, arra, hogy megszűnt a párt amiben oly sokan bíztak?


A felhasznált és ajánlott irodalom, a képek jegyzéke

(A könyveket, ahol tudtam a „beszerzési helyükön” mutattam, ismeretterjesztő szándékkal, utalva arra, hogy megvásárolhatók. . .)

 

Kovács Attila írása (2010.): 

http://miepit.gportal.hu/gindex.php?pg=23541575&nid=5760871

1.      kép (portré) forrása: https://www.facebook.com/ulloipolgarikor/photos/a.110934960281128/200545744653382/?type=3&theater

2.      kép (Czuczor-Fogarasi szótár) forrása: 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/

3.      kép: (Borovszky Samu (szerkesztő) Magyarország vármegyéi és városai) forrása: https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/

4.      kép (Baráth Tibor: Magyar népek őstörténete) forrása:

https://www.antikvarium.hu/konyv/barath-tibor-a-magyar-nepek-ostortenete-i-iii-26774

5.      kép (Szomjas György filmje: Talpuk alatt fütyül a szél) forrása: https://port.hu/adatlap/film/tv/talpuk-alatt-futyul-a-szel-talpuk-alatt-futyul-a-szel/movie-2399

6.      kép (Julius Evola: Lázadás a modern világ ellen) forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/julius-evola-lazadas-a-modern-vilag-ellen-389195

7.      kép  (Julius Evola: Pogány imperializmus) forrása: 

https://moly.hu/konyvek/julius-evola-pogany-imperializmus

8.      kép (Práczki István: Magyar az Isten) forrása:

https://www.libri.hu/konyv/praczki_istvan.magyar-az-isten-1.html

9.  kép (Dr. Padányi Viktor: Dentu Magyaria) forrása:

https://www.regikonyvek.hu/kiadas/dentu-magyaria-1-1989-turul

10.  kép (László Gyula: Őstörténetünk) forrása: 

https://moly.hu/konyvek/laszlo-gyula-ostortenetunk

11.  kép (Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I.) forrása: https://bookline.ro/product/home.action?_v=Bakay_Kornel_Ostortenetunk_regeszeti_fo&type=20&id=418183

12.  kép (Götz László: Keleten kél a nap (I-II.) forrása: https://www.libri.hu/konyv/gotz_laszlo.keleten-kel-a-nap-i-ii.html

13.  kép (Kalicz Nándor: Agyagistenek) forrása: 

https://www.regikonyvek.hu/kiadas/agyag-istenek-2-1974-corvina-kiado

14.  kép (László Gyula-Rácz István: A nagyszentmiklósi kincs) forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/laszlo-gyula-racz-istvan-a-nagyszentmiklosi-kincs-16602

15.   kép (Julien Benda: A írástudók árulása) forrása: 

https://www.antikvarium.hu/konyv/babits-mihaly-julien-benda-az-irastudok-arulasa-410432

16.   kép (Babits Mihály: Az írástudók árulása) forrása:

https://hernadi-antikvarium.hu/products/0559001347893P.jpg

 

Monoldal/Tóth Gábor 2020.

 

 

 


 














 















 






















 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Monor közlekedéstörténete (12.) hotelbuszból helyközi járat

  Buswordblog.com  oldalon  Bajsz Gábor alaposan megírt internetes cikkeket közöl, ott olvastam a következő mondatokat:  "A filmesek ú...

Népszerű bejegyzések